A halált – ahogy a nehézségeket, sikertelenségeket, rossz érzéseket – sokszor kudarcként értelmezzük, miközben az életünk szerves részei. Kanjo Nada klinikai szakpszichológust, a Magyar Hospice Alapítvány munkatársát a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel ihlette színdarab kapcsán a halálra való felkészülésről és az elmúlás tabusításának kockázatairól kérdeztük.
„A bennünk lévő halálfélelem nem nő, hanem csökken, ha szembe merünk nézni halandóságunk tényével” – áll a nemrég megjelent A halál életkérdés című kötet előszavában. Bérczes Tibor író, műfordító egy éven keresztül beszélgetett mostani interjúalanyunkkal, Biró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával, hogy közösen keressék a választ a halállal, gyásszal, veszteségfeldolgozással kapcsolatos kérdésekre, amelyek valamikor, valamilyen formában egészen biztosan mindannyiunkat érintenek. Az interjúkötet a megrázó téma ellenére igyekszik tudatosítani: az élet végéről szóló beszélgetések legalább annyira szólnak az életről és annak gazdagságáról, mint a halálról.
A magyarok kétharmada – ha választhatna – szerettei körében halna meg, a többség mégis kórházban fejezi be földi pályafutását.
Magyarországon még mindig kuriózumnak számít az adakozás, pedig vannak olyan, társadalmilag rendkívül fontos kezdeményezések, amelyek az adományozók segítőkészségének köszönhetően képesek működni. Ezt ismerte fel a 85 éves Erzsébet, aki szerint ahhoz, hogy adjunk, nem pénz kell, hanem jó szív. Így aztán úgy döntött, hogy a házát a Hospice Alapítványra hagyja, mert a méltó halálhoz mindenkinek joga van.
Vészjelzést adott le a Magyar Hospice Alapítvány: fel kell hagyniuk a betegek utolsó életszakaszát végigkísérő munkájukkal, ha nem segíti ki őket pénzzel az illetékes miniszter. Balog Zoltán utalt, államtitkára pedig alaposan beszólt. Az ügy azonban túlmutat egyetlen szolgáltató nehéz helyzetén. Az életvégi ellátás Magyarországon mindenütt alulfinanszírozott, így az intézmények és elhivatott csapatuk folyamatosan adományokra vannak utalva, hogy a minimális szintet hozhassák.
A bezárás fenyegette az ország egyetlen, alapítvány által fenntartott hospice házát, a miniszter azután lépett, hogy a sajtó elkezdett foglalkozni az üggyel.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint minden ilyen ellátással foglalkozó szervezet ugyanazt a normatív támogatást kapja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött szerződés alapján.
Az Emmi nem hagyta szó nélkül a bajba került hospice házról szóló újabb híreket és ígért valamit szombat délután.
Balog Zoltán minisztériumától hiába kértek támogatást, önkéntes adakozók viszont maguktól segítenek: már 5 millió forint felett jár a pénzhiány miatt bezárással fenyegetett hospice ház számára felajánlott összeg.
Meglepte a Magyar Hospice Alapítvány munkatársait a kiemelt érdeklődés és a széles társadalmi összefogás.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága rövid közleményben reagált csütörtökön az ország egyetlen hospice házával kapcsolatos aggodalmakra.
Súlyos beteg ember, akinek öt perce van arra, hogy mindent megtudjon a diagnózisról és a terápiáról. Agyonhajszolt orvos, akinél sorban állnak a páciensek, és aki naponta több tucat döntést hoz élet-halál kérdésekben. Nem csoda, hogy a találkozásuk néha felér egy karambollal, különösen, ha súlyos, gyógyíthatatlan betegség az apropója. Hogyan lehet egy ilyen beszélgetést emberibbé, hatékonyabbá tenni? A Magyar Hospice Alapítvány új programja ezt szeretné megtanítani.
